A fékfolyadék-tartály a főfékhenger felett található, és fékfolyadékkal látja el a teljes fékrendszert. A szervo megtartja a motor által biztosított vákuum egy részét (a dízelmotor speciális vákuumszivattyúval rendelkezik). A szeleprendszeren keresztül továbbított vákuum hozzájárul a fékpedálra gyakorolt megnövekedett nyomáshoz.
Az első és a hátsó tárcsafékek reteszelőnyergekkel vannak felszerelve. Ez azt jelenti, hogy fékezéskor az egyes féknyergekben lévő fékbetéteket két dugattyú nyomja a féktárcsához.
A kézifék a kábelrendszeren keresztül a hátsó kerekekre hat. Mivel a tárcsafékek nem használhatók rögzítőfékként, a hátsó kerekeken további dobfékek találhatók a fő tárcsafékek részeként. A dobfékeket kizárólag a kézifék működteti.
A fékbetétek típusát a gép modellje határozza meg. Javasoljuk, hogy csak a gyártó által javasolt fékbetéteket használja.
A fékrendszerrel való munkavégzés kivételes tisztaságot és pontosságot igényel. Ha nincs elegendő tapasztalata, jobb, ha ezt a munkát szakemberre bízza.
Megjegyzés: Ha tócsákon halad át, ajánlatos időnként lenyomni a fékpedált, hogy megtisztítsa a féktárcsákat a szennyeződéstől.
Annak ellenére, hogy a víz "elszalad" a tárcsákról a centrifugális erők hatására még mindig vékony zsír- és szennyeződésréteg van rajtuk, ami csökkenti a munkájuk hatékonyságát. Az új fékbetétek beszerelésekor időt kell hagyni a bejáratásra, és az első 200 km-en kerülni kell a fékpedál erős lenyomását.
Figyelem: A fékpedál szabadútjának mérésekor (főleg fordulás után) a tárcsák külső átmérőjét ellenőrizni kell, hogy nincs-e kifutás. Ezzel egyidejűleg ajánlott ellenőrizni és beállítani a kerékcsapágyak axiális hézagát. Ha túl jelentős a féktárcsák kiütése, akkor az agyakat be kell állítani. Ha a kifutót nem távolítják el, a lemezeket ki kell cserélni.