Rajz 7.34. Kerékkiegyensúlyozatlanság: a - statikusban; b - dinamikában
A kerék kiegyensúlyozatlanságát a kormánykerék rezgései vagy az autó elejének rázkódása érzékeli. Mindkettő különösen hangsúlyos bizonyos sebességeknél. Ennek oka a súly egyenetlen eloszlása a keréken. Különböztesse meg a kerék kiegyensúlyozatlanságát a statikában és a dinamikában. A statika kiegyensúlyozatlansága akkor következik be, ha egy szabadon felfüggesztett forgó kerék állandóan ugyanazon a helyen billeg (rajz 7.34, a). Egy ilyen kerék mozgás közben megugrik, és a lengéscsillapítók gyorsabban kopnak.
A dinamika kiegyensúlyozatlansága akkor nyilvánul meg, ha a kerék a tengelyhez képest szöget zár be (rajz 7.34b). Nagy sebességnél rezgéseket és kilengést tapasztal.
Kerékkiegyensúlyozatlanság
Ha egyensúlyhiány lép fel, először is alaposan meg kell mosni a kerekeket, különösen belülről. Talán ezután megszűnik az ok.
A precíz kiegyensúlyozás javasolt, legalábbis az első kerekeknél, hiszen a legkisebb egyensúlyhiány is érezhető a kormányon. A hátsó kerekeket közvetlenül az autón egyensúlyozni veszélyes. A differenciálmű megsérülhet. Ezért a kerekeket a motornak kell hajtania.
Ezért a statikus és dinamikus kerekek kiegyensúlyozást igényelnek. Erre két módszer létezik:
1. A kereket eltávolítják az autóból, és egy speciális kiegyensúlyozó állványra csavarják fel. A kerék forog rajta, és az egyensúlyhiány helyei megjelennek. A kiegyensúlyozatlanságot a kerékre speciális kiegyensúlyozó súlyok rögzítésével lehet kiegyenlíteni.
2. Néha pontosabb végső kiegyensúlyozást alkalmaznak. Ehhez az autóra már felszerelt első kerekeket egy villanymotorral hajtott érintkező tengely segítségével az állványon a szükséges sebességgel forgatják. A feltüntetett kiegyensúlyozatlansági helyek is súlyokkal vannak kiegyenlítve. A Mercedes azonban ezt az eljárást feleslegesnek tartja, mivel a legyártott autók kerekei nagyon jól vannak középre állítva.
Az egyensúlyozás nem könnyű feladat. A lehető legkevesebb súlyra kell korlátozni magát, ami ismételt átrendezést igényelhet. Az 1 mm-nél nagyobb magasságú és 1,6 mm-nél nagyobb oldalirányú kifutású gumiabroncsok nem alkalmasak végső kiegyensúlyozásra. Ugyanez vonatkozik a sérült szövetvázzal rendelkező gumiabroncsokra is, például a járdaszegélynek vagy más akadálynak való nagy sebességű ütközés következtében.